A friss csíranövénykék kulináris különlegességgé varázsolhatják mindennapi étkezésünket, csupán vízre és az egyszerűen tárolható, pár száz Forintért megvásárolható magokra van szükségünk. Lehet kapni erre a célra készített csíráztató tálakat, de pár használaton kívüli befőttes üveg is megteszi és más nem is szükséges a friss élelmiszer "előállításához". Ezek a kis növénykék vitaminokban és ásványi anyagokban gazdagok, nagy mennyiségű élő enzimet és aktív antioxidánsokat tartalmaznak, fogyasztásuk tehát mindenki számára javasolt. Az egészség maga - melyet bárki előteremthet magának otthon.

Csíra - az élő és aktív élelmiszer

A csíra sokak szerint egy létfontosságú élelmiszer, ennél frissebb étel nem is létezik, hiszen a csíra az az élelmiszer, amelyben benne van az élet. Frissessége verhetetlen, hiszen lényegében még a tányéron is él és növekszik, lekörözve ezzel minden "éppen most" leszedett gyümölcsöt illetve zöldséget.

A csírákban található antioxidánsok, ásványi anyagok és vitaminok biohasznosulása kiváló, hiszen természetes forrásból származnak.

Az apró magok A- E- C- és B-komplex vitamintartalma csírázáskor sokszorosára növekszik. Az élő enzimek segítik a csíra-fogyasztó emésztését, anyagcseréjét, és a sejtek megújulását.

Természetes formájában a gyümölcsök és zöldségek tartalmaznak fruktózt, más néven gyümölcscukrot, és ebben a formában nem is káros. Létezik viszont egy "további" fruktóz: az ipari körülmények között előállított, sűrített gyümölcscukor. Kémiailag ugyanarról az anyagról beszélünk, ami nem mindegy, az a mennyiség és a "csomagolás", vagyis az a tény, hogy hogyan és mivel kerül a szervezetünkbe. Rengeteg készételben megtalálható ez a sűrített gyümölcscukor és rendkívül káros az egészségre. Elhízás, szív- és érrendszeri betegségek, rák, cukorbetegség illetve a köszvény lehet a túlzott fruktózfogyasztás következménye.

Ez a fruktóz nem ugyanaz a fruktóz

Azt gondolhatnánk, ha a fruktóz nem más mint gyümölcscukor, akkor egészségesnek kellene lennie. Ha a gyümölcsök egészségesek, miért ne lenne egészséges a gyümölcsben található gyümölcscukor?

Azonban két külön dologról beszélünk, hiszen az emberi szervezetnek nagyon nem mindegy, hogy az a gyümölcscukor egy alma vagy körte formájában kerül be a gyomorba (a már említett "csomagolás" tehát egy gyümölcs), vagy egy szelet csoki, sütemény, üdítőital vagy gyümölcslé részeként. Sajnos egyre több terméket édesítenek manapság fruktózzal, legyen az gumicukorka, jégkrém, puding, ketchup, salátaöntet vagy limonádé.

Tehát ha manapság szóba kerül a fruktóz, akkor már régen nem arról a fruktózról beszélünk, mely a cseresznyében vagy a banánban található, hanem a koncentrált, és ipari körülmények között előállított gyümölcscukorról, illetve fruktózszirupról, melyeket a késztermékek és az italok tartalmaznak.

Szép nap ez a mai! Hogy miért? Ez egy hosszabb történet, a rövidebb verziót itt olvashatod.

Két hónap telt el azóta, hogy feketén-fehéren megkaptam a kis tízezres lélekszámú németországi orvosi rendelőben a vértesztem eredményét. A vérvizsgálatra azért volt szükség, mert konkrét "kézzel fogható" bizonyítékom ugyan nem volt, de éreztem, hogy valami nincs rendben az emésztésemmel, a beleimmel. Olyan kisebb panaszokról volt szó, melyekre a negyvenhez közeledve az ember legyintve mondja, hogy "ez már biztosan a korral jár".

Ezen kívül már több mint egy éve furcsa bőrpír és pattanások jelentek meg az arcomon. Fél év után a magyarországi diagnózis rosacea volt, illetve a helicobacter teszt szerint "határeset". Most komolyan!? Ez állt a leleten, a teszt eredménye nem negatív, nem pozitív, hanem: "határeset". Kaptam két olyan erős antibiotikumot, melytől olyan rosszul voltam, mint terhes koromban. A családom ugyan mondta, hogy úristen, be ne szedd, tudod milyen erős ez?! Pár hónap után azonban úgy gondoltam, hogy kipróbálom. Az arcom rendbe is jött, nem viszketett, nem volt csúnya többé, de a beleim nem örültek.

Mitől van a betegség? Hogyan előzzük meg? No ezek azok a kérdések, melyekre a magyar orvosok többsége nincs felkészülve, és profi szinten megy a terelés. Nekem annyit mondtak, hogy "alapvetően nem lehet mit tenni, sokaknak van ez a betegség, valószínűleg visszajönnek majd a tünetek, kerüljem a túl forró, túl hideg és túl fűszeres ételeket". Mondanom sem kell, hogy a tippek nem váltak be, és a tünetek pár hónap után ismét visszatértek.

Mindenhol azt hallani, hogy a tej és a tejtermékek milyen fontosak, feltétlenül fogyasszunk sokat belőlük, hiszen azok milyen egészségesek. Akiknek pedig laktóz intoleranciájuk van, bizony így jártak, "szörnyű betegség ez...". Amit viszont sokan nem tudnak, hogy a tejcukorérzékenység a természetes állapot, tehát ez igazából nem is egy betegség. A Föld lakosságának 75%-a ugyanis laktózintoleranciában szenved, tehát nem képes megemészteni a tejben található cukrot. Akkor most az emberiség háromnegyede beteg, egy negyede pedig egészséges? Hogy is van ez?

A mozgáshiány az egyik legnagyobb rizikófaktor. Napi két óra tévézés 14%-al növeli a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Németországban az 1980-as években évente 20.000, 2015-ben már 40.000 lábamputációt kellett végrehajtani diabétesz miatt. Magyarországon ez a szám 3-4 ezer között mozog. Ezek a számok elég ijesztőek. Ha beírjuk a keresőbe a cukorbetegség+Magyarország+statisztika szavakat bizony horribilis számadatokkal találjuk szemben magunkat.

Ha kicsit is beleássa magát valaki az egészséges életmód témába, akkor látni fogja, hogy a kutatások szinte egymást érik és ami a legnevetségesebb, hogy ezek folyamatosan cáfolják egymást. Amit egy kutatócsoport tényként állít, azt röviddel később már meg is kérdőjelezi egy másik kutatás.

A táplálkozásszakértők szinte követelik az újabb és újabb kutatásokat. Még többet, nagyobb csoportokon, hosszabb ideig tartsanak a kutatások, hogy végre kiderüljön az igazság a helyes táplálkozásról.