Jelenleg több túlsúlyos felnőttet találni a Földön, mint alultápláltat. Rohamosan nő az úgy nevezett civilizációs betegségek száma: cukorbetegség, magas vérnyomás, érelmeszesedés, agyvérzés és szívinfarktus. Sajnos a csontritkulás, az Alzheimer-kór, a cöliákia, a különböző rákos megbetegedések és pszichológiai betegségek száma is növekvő tendenciát mutat. A mai modern társadalmakban élők ugyan magasabb kort élnek meg, de nem egészségesek. Az evolúció, illetve a történelem szemszögéből nézve ezek a betegségek, melyeket metabolikus szindrómának is szoktak nevezni, az élelmiszergyártás iparosodásával egy időben jelentek meg.    

A "light" címszóval ellátott termékek, az "egészséges teljes kiőrlésű gabonából készült" élelmiszerek, valamint vitaminokkal dúsított, vagy koleszterincsökkentő termékek majd megoldják a problémákat és helyrehozzák, amit helyre kell hozni. A társadalom viszont sem egészségesebb, sem vékonyabb nem lesz ezektől a termékektől. Éppen ellenkezőleg!

Mit lehet ez esetben tenni? Nagyon egyszerű! Vonjuk kétségbe a tudat alattinkba is beépült fél-igazságokat, régi nézeteket, vizsgáljuk meg kritikusan ezeket a dogmákat. A "nagymama is ezt ette, 100 éves lett" kezdetű meséket felejtsük el!

Aki tud olvasni, az már előnyben van! Hiszen rengeteg szakirodalom és kutatás létezik ebben a témában. Csak venni kell a fáradtságot, és el kell olvasni. Mert ezt a tudást nem nagyon tanítják sehol... Nézzük meg, melyek a legnagyobb hazugságok, amelyekkel megetetnek (vagy kövérre és egészségtelenre hizlalnak) minket.

1. A zsír hizlal

A zsír ugyan súlyát tekintve kalóriadúsabb mint a fehérje vagy a szénhidrátok, viszont olyat állítani, hogy hagyjuk el a zsírt, ha fogyni szeretnénk nem igaz, sőt, veszélyes! Bizonyos zsírsavak esszenciálisak, ez azt jelenti, hogy a szervezetnek szüksége van rájuk, viszont nem tudja előállítani azokat. Az elmúlt évtizedek zsírfóbiáját H. Ancel Keys-nek köszönhetjük, aki a már említett tényekből statisztikai következtetéseket vont le, majd ezeket az állításokat kiterjedt kapcsolati rendszerén keresztül elterjesztette (a margarin- és később a gyógyszergyártó cégek nagy örömére). A kiváló marketingnek köszönhetően ez a szóbeszéd a mai napig terjed, annak ellenére, hogy azóta már többször sikeresen, kutatásokkal alátámasztva is megcáfolták. Nincs ok-okozati összefüggés a zsírfogyasztás és az elhízás között.

Ami manapság problematikus, az az omega-6 (rossz) és az omega-3 (jó) zsírok helytelen arányban történő fogyasztása. A zsír fontos a testünk számára, feltéve, ha a "helyes" zsírokról van szó. Csupán arra kell ügyelni, ha állati eredetű zsírokat fogyasztunk, azok olyan állatoktól származzanak, melyeket nem gabonával hizlaltak (erre majd még visszatérek). Az állattartás más borzalmairól itt most nem is ejtek szót... Ha pedig növényi eredetű zsírokat eszünk, akkor részesítsük előnyben azokat, melyeknek magas az omega-3 zsírtartalma (dió, lenmag, repce). Az omega-6 és omega-3 zsírsavak aránya ideális esetben maximum 4:1 legyen, természetesen 2:1 még jobb lenne. A mai, ipari szintű élelmiszergyártás fogyasztóinál ez az arány 12:1, sőt 25:1 is lehet!

Fácit: nyugodtan fogyaszthatunk zsírt, csak figyeljünk oda, hogy honnan származik. 

2. Aki vékony és egészséges szeretne lenni, egyen sok teljes kiőrlésű gabonát

A táplálékból származó szénhidrát nem más mint energiaforrás. Semmilyen más funkciója nincsen. Pont. Mivel a szervezetnek a túlélés érdekében szüksége van a glükózra, ezt maga is elő tudja állítani: zsírból (ketózis) vagy fehérjéből (glükoneogenezis). A felesleges szénhidrátokat zsír formájában raktározza el a szervezet mindenféle jól látható (zsírpárnák), és nem látható (pl. májban) helyeken. Ezt a munkát az inzulin segítségével végzi el testünk. Viszont mivel manapság állandó szénhidrát-túlkínálat van, az inzulint előállító hasnyálmirigy folyamatosan, teljes erőbedobással dolgozik, és előbb-utóbb megadja magát. A sejtek pedig "hozzászoknak" az állandó inzulin-jelenléthez, és egy idő után már nem reagálnak az inzulin jelzéseire. Számos kutatás bebizonyítja, hogy ennek az úgy nevezett inzulinrezisztenciának súlyos egészségügyi következményei vannak.

Teljesen mindegy, hogy gyümölcscukrot, pizzát, müzliszeletet, reggelizőpelyhet, kekszet, kenyeret (fehéret vagy magos-barnát), fogyasztunk, ez végső soron mind glükózzá válik. Függetlenül attól, hogy szőlőcukor vagy keményítő formájában esszük meg. Feltornázzuk az inzulinszintet, és a szervezet nem sokkal később még többet kíván. A körforgás így néz ki: cukor -> inzulin -> éhségérzet -> cukor -> inzulin stb. stb. Ez lényegében olyan mint egy függőség. Szüksége viszont nincs a szervezetnek erre a cukorra. A teli raktárak következménye nem más mint a zsírpárnák és a metabolikus szindróma. Aki úgy gondolja, hogy nem tud lemondani a reggeli lekváros vagy nutellás kenyérről, vagy ilyen-olyan hangzatos gabonapehelyről, az az élelmiszeripar tökéletes áldozata.

Főleg a búza került össztűzbe az utóbbi időben, sok kutatóban felmerült a gyanú, (és ezt azóta bizonyították is) hogy a búza felelős számos súlyos betegségért mint például a cöliákia az Alzheimer-kór illetve különböző bőrproblémák. A mai búzának már nem sok köze van ahhoz, mely körülbelül 10.000 évvel ezelőtt bekerült az étrendünkbe. Ma az akkori gabona egyik mutációját fogyasztjuk, mely körülbelül száz évvel ezelőtt keletkezett, mikor az ember kísérletezett különböző növényekkel és azokat kedvére keresztezte, a jobb hozam érdekében, illetve hogy a glutén segítségével sütni is tudjon vele. A glutén egy összetett fehérje, kötőanyagként működik, tehát lényegében egy "ragasztó". Kis mértékben ezzel nem is lenne baj, meg van annak is az oka, hogy miért kell a glutén a növényeknek, de a mai modern élelmiszeripar - ideértve a a genetikai biomérnököket is - segítségével olyan gabonát tudunk nevelni, mely negyvenszer több glutént tartalmaz, mint az, amit néhány évtizeddel termesztettünk. Tehát: nem ugyanazt esszük, mint a szüleink és nagyszüleink.

3. Egészségtelen, ha túl sok húst fogyasztunk

Evolúciós szemszögből nézve ez a kijelentés hamis. Az ember nem lenne az ami, ha nem kezdett volna el az evolúció során húst enni. Ez különösen igaz a jégkorszakra, hiszen akkor (ami a növényeket illeti) nem nagyon volt választék ... Ha nem evett volna húst, simán éhen hal.

A fehérje egy fontos építőeleme az emberi szervezetnek, minken képen szükséges a fogyasztása, hiszen magunk nem tudjuk előállítani. A tojás, a szárnyas és az egyéb húsok olyan fehérje és egyéb fontos tápanyagok egyvelege, melyet ilyen módon semelyik más élelmiszer nem tartalmaz. Természetesen minden a minőségtől függ! Amennyiben azt az állatot úgy etetik, ahogyan kellene, akkor a húsában csodálatos egyensúlyt alkotnak a telített és telítetlen zsírsavak, illetve az omega-3 és omega-6 zsírok aránya is megfelelő.

4. Az van benne, amit ráírtak

A gyümölcsjoghurt gyümölcsöt tartalmaz. A Nutella tele van egészséges mogyoróval. Sok tej van a kindercsokiban. Egy műzliszelet egészséges magokat tartalmaz. Ez mind nagyon egészséges... Legalábbis ezt ígérik...

Az igazság pedig a következő. Az ipari körülmények között előállított élelmiszerekben túl sok az olcsó cukor, a hidrogénezett transzzsír, melyek kedvezőtlen élettani hatása közismert. Ehhez pedig még hozzájönnek az aromák, tartósítószerek, ízfokozók és színezékek.

A csábító csomagolások táncoló tehenekkel, vigyorgó tyúkokkal, színes gyümölcsökkel és magokkal, és "egésszéges" felirattal csak a marketing gépezet részét képzik. Egy hagyományokat tisztelő bio-parasztgazdaságnak nem is lenne büdzséje ilyesmire. De szüksége sincs rá. Mégis mi a fenének ragasszon rá egy frissen leszedett karfiolra egy "egészséges" feliratú matricát? Az érzi szükségességét ennek, aki tudja, hogy amit árul az minden, csak nem egészséges.

Aki úgy gondolja, hogy joghurtot szeretne fogyasztani, az vegyen egészséges tehenektől származó natúr joghurtot, és keverje bele a gyümölcsöket. Természetesen a helyi és szezonális gyümölcsöket használjuk, ne például epret télen.... Sok diétában, mint például a paleozóknál, nincs is helye a joghurtnak, hiszen nehezen elképzelhető, hogy több tíz-ezer évvel ezelőtt egy vadon élő állat, a saját kicsinyének szánt tejet, majd önként odaadja egy másik emlősnek... 

5. A zsírpárna csupán a jómód jele

Nem minden kövér ember beteg. Ugyanakkor nem minden vékony ember egészséges. És nem jó példaképek a csont-bőr modellek sem, melyek a magazinok színes címlapjairól mosolyognak ránk. Az ember egy négy milliárd évig tartó evolúció terméke. A ma élő ember genetikai összetevői és fiziológiája nemigen változott az őskor óta. Az akkori ember pedig dióféléket, magokat, gyökereket, bogyókat és az elejtett állatok húsát fogyasztotta. Gabonát csak ritkán fogyasztott, és ahogyan már említettem, nem olyat, mint amit ma napi szinten tömünk magunkba. Annak érdekében, hogy ne haljon éhen, napi 10-20 kilométert kellett megtenni, harcolni, mászni, menekülni. Egy ilyen gyűjtögető és vadászó ember tetemes izomzattal rendelkezett. Mindegy hogy manapság milyen sportos életmódot él valaki, az akkori ember életmódját meg sem közelítjük.

Visszatérve, minek is eszünk annyi szénhidrátot? Mit is jelent pontosan a jólét? Azt, hogy több pénzünk van az egészség rovására? Legalább lesz miből fizetni a rengeteg orvost...

6. A túlsúly gyógyszerekkel gyógyítható

Még ma is találni szép számmal olyanokat, akik elhiszik, hogy létezik egy csodapirula, mely álmodban lebontja a zsírt. Nem kell diétázni, nem kell mozogni csak várni a (drága) gyógyszer hatását.

Két vékony dekoratív leányzó beszélgetnek egy étteremben. Az egyik rendel magának egy sajtos szendvicset. A másik elképedve kérdezi, hogy "Tudod, hogy ez mennyi zsírt tartalmaz? Azt hittem fogyókúrázol!". Mire a másik: " Ne aggódj, hála az apró előételemnek, nem lesz gond!"

Az ilyen és ehhez hasonló reklámoktól feláll a hátamon a szőr. Először is már megint azt sugallja, hogy a zsír az rossz, és elhallgatja a cukor-problematikát, hiszen ez az étkezés lényegében szénhidrátokból áll. És halálosan komolyan reklámoznak egy csodapirulát, mely majd megköti a zsírt, hogy az változatlan formában távozzon a testből, és ez nekünk milyen jó lesz... Sok ilyen és ehhez hasonló gyógyszer létezik. Ezekkel nem lehet megoldani a problémát! Méreg és állítólagos ellenméreg ugyanabban az étkezésben. Ezzel csak az élelmiszer és gyógyszeripar jár jól. A fogyasztó nem. 

7. Aki kevesebb kalóriát fogyaszt mint amennyit elhasznál, az fogyni fog

A mennyiséget tekintve ez igaz is. Aki csökkenti a kalóriabevitelt (legtöbbször a zsírok bevitelének csökkentésével) és esetleg ügyel arra is, hogy (kicsit) többet mozogjon mint eddig, az rövid távon valószínűleg fogyni fog. A minőséget tekintve viszont a következőképpen áll a helyzet. A zsír bevitelének csökkentésével, és a megnövekedett szénhidrát beviteltől folyamatosan éhes lesz az illető (hála a folyamatos inzulinlöketeknek), és az elfogyasztott omega-3 és omega-6 zsírok aránya nagymértékben romlik. Ennek a két folyamatnak az eredménye pedig az, hogy további zsír raktározódik a testben. Egy nem hozzáértő ember által összeállított, csupán a kalóriákra ügyelő diéta után valószínűleg kövérebbek leszünk mint előtte. Hosszú távon tehát nem működnek. Hányszor hallottuk már, hogy "én megpróbáltam, de nem ment". "Folyamatosan éhes voltam, pár hét után feladtam".

Ha viszont a szénhidrátbevitelt csökkentjük (hiszen mint már megbeszéltük, erre úgysincs szükségünk, hiszen ha kell előállítja a szervezet) és emellett növeljük a fehérje és zsír bevitelét (figyelem! ügyeljünk a minőségre!) nagyobb a valószínűsége, hogy fogyni fogunk és a leadott kilók nem kúsznak vissza. Az ismert mellékhatások a következőek: egészségesebbek és fittebbek leszünk.

8. A diéták hatásosak, csak legyen önuralmunk

Nem, a hangzatos diéták nem használnak. Minden tavasszal elárasztják a magazinokat a különböző bikinidiéták, a lényeg, hogy nyárára vékonyak legyünk. Ezeknek az újságoknak nem érdeke, hogy egészséges legyél. Akkor mit fog eladni neked? Jövőre már nem veszed meg a magazint, ha lefogytál. A hangzatos diéták  hiányállapotokhoz vezethetnek, mely ellen a szervezet védekezik. Ez a csodálatos a genetikai kódunkban. A szervezet üzen, hogy hiányzik valami, éhes, és legtöbbször azt kívánjuk, amit valóban fogyasztanunk kellene.

Tegnap nem volt időm főzni, inkább társaságban töltöttem az ebédidőt és ettünk egy menüt egy nem túl elit étteremben. Miután elfogyasztottam a tejfölös bablevest (a babot úgy kellett keresni a lében), valamint a rizses húst, a szervezetem szinte kiabált, hogy oké, de kéne valami zöld-cucc is, mikor lesz valami egészséges is??? Hol a zöldség hol a gyümölcs? Délután csináltam egy zöld turmixot (madárkasalátából, mentalevélből, körtéből, gyömbérből és almából, egy kis lenmaggal, chiamaggal és csipkebogyó húsporral), hogy megadjam a szervezetemnek azt, amit kíván.

9. A túl sok koleszterin káros

Ez is egy csodálatos marketinghúzás, egy szóbeszéd, mely elképesztően jó reklámokkal terjed és beépül az emberek tudatába. A koleszterin létfontosságú, és mára már számos komoly kutatás bebizonyította, hogy nincs összefüggés a magas koleszterinszint és a civilizációs betegségek között. Nyugodtan ehetsz reggelire tojást! A koleszterinben gazdag ételek fogyasztásának semmilyen hatása nincs az aktuális koleszterinszintünkre, és tévhit az összefüggés a magasabb koleszterinszint és a szívbetegségesk nagyobb kockázata között.

10. A bio ételek mind egészségesek

Ez sem igaz minden esetben, hiszen az élelmiszergyártók már régen kaptak a lehetőségen, hogy ezt a kis hárombetűs szót beépítsék a marketing-fogások közé. Mára már számos bio-címke létezik, egy részük egészséges is. Ne felejtsük el, hogy a bio a természet eredeti formájában való fenntartásáért jött létre, nem pedig azért, hogy (CSAK) az ember járjon jól ezzel. Attól, hogy bio-kukoricával és bio-búzával etetik a marhát, attól az még nem lesz egészséges, és ez nem a természet rendje, hiszen a mezőn kellene legelésznie, és nem az istállóban tömni magába a gabonát. És máris felborult az omega-3 és omega-6 aránya.... Olyan bio-gazdaságoktól kellene, hogy vásároljunk, mely tiszteli a természetet és figyelembe veszi az állatok szükségeit.

Ezek voltak a legnagyobb hazugságok és szóbeszédek, melyek az élelmiszeripar bevételeit növelik a mi kárunkra. Biztosan van még több is, hirtelen ezek jutottak eszembe. A Paleo mellesleg nem egy mai értelemben vett diéta, hanem egy életmód. Azt esszük, amire genetikailag kódoltak minket. Sem többet- sem kevesebbet. Egyre több orvos ismerősöm is "áttér" és hirdeti ezt az életmódot. Egyre többen ismerik fel az egészséges életmód jelentőségét. Én akkor is azt mondom, hogy nem kell átesni a ló túloldalára. Ha kiiktatjuk az étrendből a kenyeret/gabonát már jó úton haladunk!  A (fő) köret ne rizs és krumpli legyen, hanem zöldségek zöldségek zöldségek! Ha csak csökkentjük a szénhidrátbevitelt már jót teszünk magunknak!