A táplálkozás a természet egyik legerősebb orvossága. Amit az évek során megeszünk befolyásolja a gondolkodásunkat, hatást gyakorol a hangulatunkra, belső dinamikánkra. Helyes táplálkozással fontos hormonokat állíthatunk elő, optimalizálhatjuk a stressz- és munkatűrő képességünket, és ami a legfontosabb: késleltethetjük az öregedést.
A természet okosabb nálunk
Az élelmiszeripari laboratóriumokban ma már képesek előállítani olyan táplálékokat, melyek ugyan jól néznek ki, praktikusak, kényelmesek, de kevés hasznuk van. Halott élelmiszerek. Terjedelmes kutatási anyag bizonyítja, hogy a főzés következtében a vitaminok nagyjából 50 százaléka tönkremegy, az enzimeknek pedig a 100%-a. Az élő ételek mellett szól az is, hogy tápanyagokban jóval gazdagabbak, éppen ezért kevesebb mennyiség is elég belőlük.
A modern állattartás és növénytermesztés hátulütője
Közismert, hogy a vágóállatokat gyakran halliszttel táplálják, valamint hormonokkal és antibiotikumokkal kezelik a gyorsabb növekedés és egyszerűbb tartás érdekében. A növények növekedését műtrágyával gyorsítják, "beérve" hatalmas utakat tesznek meg a szupermarketig, sokszor más országokban található szupermarketekig. Mire megesszük őket, már régen nem arról a vitamindús zöldségről beszélünk, melyet most szedtünk a kertben. A természet-adta élelmiszereket a mai modern ipar olyan késztermékké alakítja, melynek tápanyag tartalma szinte egyenlő a nullával. Sőt, vannak olyan ételek (pl. reggeli gabonapelyhek) melyeket aztán vitaminokkal dúsítanak, mert ez az infó jól néz ki a csomagoláson. Ezeknek az élelmiszereknek az "értéke" viszont labdába sem rúghat egy friss, élő nyers étellel szemben.
Az élő élelmiszer
Ha elásunk egy almát, fa nő ki a helyén, tehát életképes. Ha egy almás-rétessel próbáljuk meg ugyanezt, bizony várhatunk az idők végezetéig. Ha egy borsószemet vízbe teszünk- kicsírázik, hiszen a víz életet ad. A magok vízben, teában, sőt kávéban is kicsíráznak (mi nem iszunk kávét, úgyhogy ez utóbbit nem próbáltam, ha valakinek van tapasztalata, írjon!). Ha alkohollal próbálkozunk már nem leszünk sikeresek. A bor, a sör és a pálinka elpusztítja a borsószemet, az alkohol ugyanis megöli az életet. Ezért is használják fertőtlenítéshez, sterilizáláshoz a kórházakban, hogy elpusztítsák a baktériumokat, vírusokat.
Élelmiszer vagy táplálék?
A német táplálkozástudós Dr. Werner Kollath különböző étrendek hatásait vizsgálta. Eredményeit egy könyvben foglalta össze (Die Ordnung unserer Nahrung), melyben élesen elkülöníti egymástól az élelmiszereket és a táplálékokat, tehát a valóban élő (denaturálatlan) élelmiszert a hőkezelt (denaturált) táplálékoktól. A fenti ábra mutatja, hogy mit hogyan csoportosít.
Az élelmiszereket három kategóriába sorolja:
- Nyers, természetes élelmiszerek
- Mechanikusan feldolgozott (felaprított) élelmiszerek
- Erjesztett élelmiszerek
Nyilvánvalóan a nyers, élő élelmiszerek a legértékesebbek, hiszen ezek tartalmazzák az értékes tápanyagokat, vitaminokat, nyomelemeket, rostokat, telítetlen zsírsavakat és a természetes íz- és szaganyagokat. A megőrölt, feldarabolt vagy lereszelt élelmiszereket "felnyitottuk", tehát a külvilág és saját enzimei elkezdik lebontani, mely során hamar eltűnik a már említett értékes anyagok egy része. Ezért kell például minél hamarabb elfogyasztani az elkészített gyümölcssalátát.
Erjesztés során az élelmiszereket nem melegítjük fel, nem hőkezeljük. Ebben az esetben a fehérje nem denaturálódik, nem csapódik ki. Bizonyos anyagok ugyan elbomlanak az erjesztés során, mások viszont képződnek, összességében viszont hasznos és értékes élelmiszereknek tekinthetjük ezeket.
A táplálékokat, tehát a hőkezelt vagy felmelegített élelmiszereket is három kategóriába sorolja, és immáron nem élelmiszernek, hanem csupán tápláléknak nevezi:
- Főzéssel, sütéssel elkészített táplálékok
- Tartósított táplálékok
- Finomított és ipari körülmények között megváltoztatott táplálékok
Felmelegítés hatására csökken a vitamintartalom, illetve a vitaminok egymáshoz való aránya is, hiszen a különböző vitaminok hőérzékenysége más és más. A táplálékban lévő fehérje denaturálódik, élettelenné válik az élő élelmiszer. Az ásványi sók egy része kimosódik. Ezek a táplálékok a hőkezeletlen élelmiszerekkel együtt a fogyasztható, egészséges kategóriába kerültek Kollath szerint.
A hőkezelt és tartósítószerrel is ellátott táplálék ugyan bomlásnak indul, de nem romlik meg. A vitaminok és enzimek a hosszú hónapok (vagy netán évek) során viszont eltűnnek, a táplálék tehát értéktelenné válik. Kollath szerint ezek a táplálékok már nem alkalmasak arra, hogy egészséggel fogyasszuk őket.
A finomított, és ipari körülmények között megváltoztatott táplálékok szintén nem alkalmasak egészségünk megőrzésére. Gyártásuk során (ugye milyen messze kerültünk a termeszt vagy nevel kifejezéstől?) ezeket a táplálékokat technikai folyamatoknak vetik alá, finomítják, kivonnak belőlük összetevőket, másokat pedig hozzátesznek és kémiai adalékanyagokat kevernek hozzá. Az így elkészített tápláléknak teljesen más a hatása mint a kiindulási termékeké volt.
Sajnos rengeteg olyan táplálék található ebben a 3. kategóriában, melyet emberek milliói fogyasztanak nap mint nap: a finomított lisztből készített kenyerek és péksütemények, a gyári édességek, a margarin, a gyárilag előállított cukrok vagy a finomított étolajok. Ezek a táplálékok viszont a legértéktelenebbek, fogyasztásukat teljes mértékben mellőzni kellene.
Jól gondoljuk meg legközelebb, hogy mit veszünk le a bolton a polcról! A változatosság kedvéért vásároljunk inkább valami frisset, valami élőt!
Forrás:
Dr. Werner Kollath: Die Ordnung unserer Nahrung, Haug Verlag,
