A tudomány mai állása szerint nem létezik olyan gyógyszer, amely oly módon erősítené az immunrendszert, mint az oxigénfeleslegben végzett mozgás. Aerob edzés során az izommunkához szükséges energia előállítása nagy mennyiségű oxigén felhasználása mellett történik. A lassú futás, kocogás például ideális sport, ha mozgósítani szeretnénk az immunsejtjeinket, növelni a falósejtek számát.
A futás stresszoldó
A stresszes életmód káros hatásairól számos weboldal és könyv is beszámol. A stresszhormonként ismert adrenalin (és noradrenalin) stressz hatására termelődik a mellékvesében, onnan kerül a véráramba. Az adrenalin hatása elődeink számára létfontosságú volt, hiszen (például egy kardfogú tigrissel találkozva) ez menthette meg az életét. A hormon lehetővé teszi ugyanis, hogy gyorsan mobilizálni tudjuk energiaforrásainkat, gyorsan menekülni tudjunk, ha úgy hozza ki a lépés. Az ősember példáját továbbgondolva, a menekülés során (amennyiben ez hosszabb ideig tartott), a vérben lévő adrenalin le is bomlott. Ez a futás egyik jótékony hatása.
A mellékvesénk viszont pszichés terhelésnél is folyamatosan termeli az adrenalint, hogy szervezetünk "alkalmazkodjon" a megváltozott helyzethez. A szűnni nem akaró munkahelyi vagy otthoni stressz tehát egy állandó készenléti állapotban tartja a szervezetünket.
Az adrenalin véráramba kerülése után többek között megnövekszik a vérnyomás, a pulzus és a vércukor szint is. A hormon rengeteg úton-módon hat az egész test működésére, mindez külön bejegyzést érdemelne. Normális körülmények között, ha már nincsen szükség rá, az adrenalin gyorsan lebomlik. Ha viszont folyamatos stressznek vagyunk kitéve és örökösen termeljük a hormont, akkor kezdődnek a problémák. Főképpen a szív és az érrendszer károsul, ennek ismert következményei pedig a vérellátási zavarok valamint a szélütés és az infarktus.
Sajnos ma nem tudunk minden stresszes helyzet után 3 kört futni a tömb körül, de naponta legalább egyszer vegyük fel a futócipőt és égessük el a stresszhormonokat!
A futás erősíti a szívet és az izmokat
Ha nem terheljük meg a szívünket, akkor naponta körülbelül 100.000-szer ver, tehát éjjel-nappal kemény munkát végez. A szív életünk és testünk motorja, egy pumpa, melyet érdemes karbantartani! A napi szintű, legalább 30 perces laza futás megnagyobbítja és erősíti a szívet, a nyugalmi pulzusszám pedig 75-ről 55-re csökken. Ez azt jelenti, hogy a rendszeresen testmozgást végzők megkönnyítik a szív munkáját, nagyjából 25.000 szívdobbanást spórolnak meg naponta, ami éves szinten tíz millió szívdobbanást jelent! A futástól a szív takarékosabban működik, és ezért tovább fog verni. És valljuk be őszintén, ki nem szeretne egészségesen és hosszan élni? Ha nagyobbak a szív kamrái, egy-egy dobbanáskor több vért képesek befogadni és továbbküldeni az érrendszerbe. A sejtek oxigénellátása megnő, minden egyes ideg, minden szerv, minden agysejt jobban tud dolgozni.
A mozgás során terheljük izmainkat, új vérereket növeszthetünk. Több ér segítségével jobb lesz a tápanyag- és oxigénellátás. Egy futó szívében háromszor annyi ér van, mint egy mozgást nem végző ember szívében. Hogyan is kaphatna ezek után szívinfarktust? A mozgással lényegében több és vastagabb ereket növeszthetünk, tehát megteremtjük a saját bypass-unkat. Összefoglalva: a futás ideális szívvédő szer.
A futás tisztítja a vért
Az edzés megkezdése előtt méresd meg a vérzsír-szintedet, majd négy hét után ismét. Lefogadom, hogy az orvos a vérkép láttán edzeni kezd! A magas koleszterin, illetve vérzsír veszélyeiről sok tévhit kering a neten. Mára már bebizonyosodott, hogy az ideális vérkép elérése érdekében lényegében két dolgot tehetünk: a rendszeres testmozgás ugyanannyira fontos mint az egészséges táplálkozás.
A futás csökkenti a koleszterinszintet. Nincs olyan diéta vagy orvosság, mely olyan jelentősen csökkentené a koleszterinszintet mint a rendszeres testmozgás. A vérzsírok mennyisége csökken, a HDL (a "jó" koleszterin) nő. Mint már említettem, csökken a magas vérnyomás és javul a vérkeringés.
A futás megóv a köszvénytől. A futástól csökken a húgysavszint. A húgysav kicsapódása tűhegyes kristályokat képez, melyek károsítják az érfalak belső rétegét, és ingerlik az ízületeket. A köszvény nagyon kellemetlen tud lenni, ne várjuk meg, hogy a helyzet olyan súlyos legyen, hogy arterioszklerózishoz vezet.
A futással megelőzhető a cukorbetegség. A futás során csökken a vér inzulinszintje. Az inzulin az a hormon, mely felépíti a zsírpárnákat és a cukrot az izmokba szállítja. Az inzulin csökkenése megelőzi az időskori diabéteszt. A folyamatosan magas inzulinszint az évek során egyfolytában izgatja a sejteket, melyek egy idő után rezisztenssé válnak a hormon üzeneteivel szemben. A sejtek idővel nem veszik fel a cukrot, és tartósan magas vércukorszint alakul ki. Ez pedig roncsolja az idegeket és a hajszálereket. Csökkentsük tehát napi szintű mozgással a vér inzulinszintjét, hogy még véletlenül se alakulhasson ki ez az alattomos betegség!
A futás mint varászszer
A napi rendszerességgel végzett testmozgásnak szinte számtalan további jó hatása van. A futással időt takaríthatunk meg és élesebb elménk lesz. A mozgás során nő a szervezet oxigénellátása, az oxigén pedig fiatalít és okosít. Ezekről a jótékony hatásokról ebben a bejegyzésemben olvashatsz.
A futás az egyetlen valóban tartós diéta
Napi szintű lassú kocogással megszabadulhatunk a felesleges kilóktól. A hangzatos diéták mind nem használnak, ha nem mozgunk mellettük. A felesleges zsír elégetése ugyanis az izomban történik, méghozzá nagy mennyiségű oxigén felhasználásával. Ezért fontos, hogy ne siessünk, hanem lassan, zsírégető pulzusszám mellett fussunk. A részleteket ebben a bejegyzésben találod.
Forrás:
Dr. Strunz, Ulrich: Laufend gesund - so mobilisieren Sie die hielende Kraft des Körpers. Heyne Verlag, 2012